Sine praeteritis futura nulla (Múlt
nélkül nincs jövő)
A tanszékünk első 93 éve - bevezető gondolatok és új kutatási adatok
egy rendhagyó emlék- és köszöntő kötethez
Sümegi Pál1,2
1: Szegedi
Tudományegyetem, Földtani és Őslénytani Tanszék, 6722 Szeged Egyetem utca 2.
2: MTA Régészeti Intézet, 1014 Budapest Úri utca 49.
Rendkívüli időket élünk, a
tanszékünket alkotó tanár egyéniségek életeseményeiben bekövetkezett szinte
csillagászati együttállást, neves napok találkozását ünnepeljük ebben az évben,
ezzel a konferenciával, és ezzel a köszöntő kötettel. Tanszékünket alapító,
fenntartó Miháltz István
professzorunk 50 évvel ezelőtt, 1964-ben hunyt el munkája közben. . Tanszékünk hosszú
időn keresztül meghatározó, és a mai napig aktív egyénisége, a tanszéket több
mint 23 éven át vezető Molnár Béla professzor
emeritus, 80 évvel ezelőtt 1934-ben, Kiskunfélegyházán, míg Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi
docens, tanszékünk oktatását több évtizeden át oszlopként fenntartó oktatója 75
évvel ezelőtt, 1939-ben született Szegeden.
1. ábra Prof. Dr. Karsai Krisztina professzor és rektorhelyettes asszony megnyitó gondolatai 2014. szeptember 26-án rendezett Miháltz István Emlék- és köszöntő konferencián
Az új évezredben történő
megújulásában alapvető szerepet játszó, a tanszéki geomatematikai és
üledékföldtani kutatásokat és oktatást nemzetközi szintre kiterjesztő Geiger János tanszékvezető-helyettes
egyetemi docens 60 évvel ezelőtt született Szegeden. Az idei év így a 93 éve
fennálló tanszékünk kozmológiájában egy nevezetes dátummá vált, amikor érdemes
visszatekinteni, hogyan, milyen módon és mikor alakult ki a tanszékünk, kik
alkották, és kik alkotják ezt az egységet, és milyen eredményeket ért el
fennállása során.
2. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának első diája
A szegedi egyetemi földtani
képzés 1921-ben kezdődött el, mikor trianoni országvesztést követően a
kolozsvári egyetemről Magyarországra átmenekült tanárok segítségével a magyar
kormány a Szegedre áttelepített Ferenc József Tudományegyetem keretein belül létrehozta
a Földtani Intézetet, Szentpétery
Zsigmond professzor által vezetett Ásvány- és Földtani Tanszéket. Bár a Földtani
és Őslénytani Tanszék közvetlen jogelődjét csak 1941-ben alapították meg
hivatalosan, de az 1921-ben megalakult Ásvány és Földtani Tanszéken belül
megjelentek azok a tanár és kutató egyéniségek, akiknek munkája, kutatásai
révén a később kialakított Földtani és Őslénytani Tanszék irányvonalát és
küldetését, valamint oktatási szerkezetét már ekkor hordozták.
3. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 2. diája
Ilyen alapító
egyéniségnek tekinthető Sümeghy József
földrajz – természetrajz szakos tanár, geológus, aki tanársegédként dolgozott Szegeden
1921-1926 között, valamint Miháltz István
földrajz-természetrajz szakos tanár, geológus, aki gyakornokként kezdte 1922-ben,
majd az egyetemi ranglétra minden lépcsőfokát végigjárva a Földtani és
Őslénytani Tanszék kutatási és oktatási irányvonalának meghatározó professzora
lett a második világháború után. Mindketten a Pannon-medence, valamint a Magyar
Alföld geológiai megismerésének úttörői voltak, bár eltérő irányból és
módszerekkel, eltérő életúton járva, de mindketten ennek a célnak szentelték
életpályájukat az 1920-as évektől kezdődően.
4. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 3. diája
A Földtani és Őslénytani Tanszék konkrét
kialakítása 1941-ben történt, amikor az eredeti egyetem – a második bécsi
döntés lehetőségeivel élve - visszaköltözött Kolozsvárra, és a Szegeden 1921-ben
kialakított eredeti Ásvány és Földtani Tanszékből két egységet, a Koch Sándor professzor vezette Ásvány és
Kőzettani Tanszéket, valamint Ferenczi
István professzor vezette Földtani Tanszéket alakították ki. Ez utóbbi
tanszéket nevezték át Balogh Kálmán
professzor javaslatára Földtani és Őslénytani Tanszéknek 1972-ben. Így
tanszékünk a jogelőd intézmény révén 93 éves, de konkrét kialakítása 73 éve
történt.
5. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 4. diája
A Földtani (és Őslénytani) Tanszék
sohasem volt egy jelentős létszámú intézmény, így a tanszékvezető egyénisége,
kutatási területe alapvetően meghatározó volt a tanszék egészének munkájára
nézve. Így a tanszéket alapító professzor, a Kolozsváron 1914-ben doktori
fokozatot szerzett, majd a Magyar Királyi Földtani Intézetben és a debreceni
Tisza István Tudományegyetemen dolgozó Ferenczi
István professzor tanszékvezetése idején az erdélyi, kárpátaljai, kárpáti
területek földtani térképezése, valamint a vízföldtani térképezés jelentette a
fő kutatási irányt. A II. világháborút követően 1946 és 1950 között Horusitzky Ferenc természetrajz - vegytan
szakos tanár, geológus professzor vezetésével a hidrogeológia, rétegtan,
elsősorban miocén rétegtani, közte őslénytani kérdések kerültek előtérbe.
6. ábra A második világháború utáni Földtani Tanszék vezetője, Horustizky Ferenc geológus
1950 végétől alakult ki a
Földtani (és Őslénytani) Tanszék hosszú távú kutatási és oktatási szerkezete, a
harmadidőszak végi és negyedidőszaki képződmények kialakulásával, térbeli és
időbeli kifejlődésével, alkalmazott földtani megközelítésével foglalkozó,
üledékföldtanra, őslénytanra, geomatematikára alapozódó tudományos műhelymunka,
amely mind a mai napig meghatározó jellegű. Kialakításában alapvető szerepet
játszott Miháltz István professzor, aki 1950 és 1964 között volt tanszékvezető.
Ezzel párhuzamosan alakult át a tanszék oktatási szerepe is, mert a budapesti
központosítás következtében a szegedi geológusképzés lezárult 1949-ben és csak
1951-ben járultak hozzá, hogy földrajz-földtan tanárképzés induljon.
7. ábra A szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék hosszú távú kutatási és oktatási szerkezetét meghatározó Miháltz István professzor (1897 - 1964), aki 1950 és 1964 között volt tanszékvezető
8. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 5. diája
Ez utóbbi
lehetőség kialakításában kiemelkedő szerepet játszott a korábban Szegeden
tanító és az Alföld térképezését vezető Sümeghy József, a Magyar Állami
Földtani Intézetének főgeológusa, mert felkérése nyomán a Földtani Tanszék is létrehozhatott
egy Miháltz István vezette földtani térképező csoportot, amelyben olyan
egyéniségek dolgoztak, mint Dobos Irma, Kriván Pál, Moldvay Lóránt, Ungár
Tibor, Urbancsek János.
9. ábra Az EurGeol címet elnyert, és gyémántdiplomás Dr. Dobos Irma geológus, Miháltz István egyik első tanítványa 1979-ben
Kiemelkedő eredményeik nyomán a minisztérium előbb
engedélyezte, majd 1955-ben (Sümeghy József halála után) azonnali hatállyal megszüntette
a földtan – földrajz szakos tanárképzést és csak 1959-től engedélyezték elsősorban
biológia, földrajz szakos hallgatóknak, hogy speciális szakosodás során
elvégezzék a földtan szakot. Ez az oktatási helyzet csak 2005-ban oldódott meg,
mikor Mezősi Gábor a Természeti Földrajzi Tanszék vezető professzora, a
Természettudományi kar akkori dékánjának hatékony közreműködése mellett a
földtudományi BSc, majd MSc szak szegedi alapítását engedélyezték.
10. ábra Miháltz István professzor életútjának legfontosabb állomásai
Miháltz István professzor az
erdélyi Árpástó községben született 1897. május 9-én. Az elemi iskoláit
Magyarvalkón végezte. Gimnáziumi tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte el és
Szentesen fejezte be. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte el, majd
Kolozsváron folytatta és trianoni békediktátumokat követően Budapesten és
Szegeden fejezte be 1921-ben, ahol természetrajz – földrajz szakos tanári
diplomát szerzett. 1922-től a szegedi egyetemen a Földtani Intézetben lett
gyakornok, 1924-től tanársegéd, 1939-től adjunktus, 1947-től intézeti tanár,
1952-től tanszékvezető egyetemi docens, majd 1956-tól tanszékvezető egyetemi
tanár volt. 1926-ban doktorált földtan, ásványtan – kőzettan és természeti
földrajz tárgyakból summa cum laude fokozattal doktorált Szentpétery Zsigmond
intézetvezető professzornál. 1933-ban Berlinben volt ösztöndíjas. 1946-ban „Az Alföld geológiája” tárgykörből
szerzett egyetemi magántanári címet. 1952-ben munkái és publikációi nyomán a
földtudományok kandidátusa címet nyerte el.
11. ábra A kiskunsági homokfelszín (Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor képe: https://www.facebook.com/zsoldosmarton?fref=ts)
Legfontosabb kutatási eredményei
közé tartozik a kiskunsági futóhomok területek átfogó ásványtani vizsgálata, az
édesvízi karbonátos képződmények első felismerése és leírása 1938-ban, a Duna –
Tisza csatorna nyomvonalának földtani feltárása 1942-1943-ban, a Tiszalöki
Duzzasztómű helyének földtani tervezése 1948-ban. Ugyancsak munkásságához
kötődik az Alföld, pontosabban a Duna – Tisza közének földtani újratérképezése 1950
– 1953 között, valamint a tervezett szegedi vízlépcső hidrogeológiai feltárása 1952-ben.
Miháltz professzor úr vezetésével indultak meg az alföldi régészeti lelőhelyek,
valamint a kiskunsági eolikus és az infúziós löszök földtani vizsgálata
1935-ben, a karbonátos tavak elemzése 1944-ben. Miháltz István professzor igen
jelentős alapkutatásokat végzett szedimentológia területén és igyekezett
geomatematikai módszerek bevezetésével mérhető eredményeket felmutatni a laza
üledékes kutatások területén. Ezen a területen kiemelkedő nemzetközi
kapcsolatokkal is rendelkezett, és ennek nyomán tett az akkori időkben igencsak
egyedülálló látogatás Szegeden a nemzetközi laza üledéktan egyik kiemelkedő
egyénisége, a francia szedimentológus, André Cailleux.
12. ábra A kiskunsági homokbuckák közötti semlyékben kialakult karbonátos tavacska (Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor képe: https://www.facebook.com/zsoldosmarton?fref=ts)
Kutatási eredményei mellett
kiemelkedő jelentőségű tudománypolitikai, tudományszervező tevékenységet
végzett, a malakológus Horváth Andorral,
a botanikus Greguss Pállal, a
palinológus Kedves Miklóssal,
feleségével a pollenfeldolgozásokat végző Faragó
Máriával dolgozott együtt a negyedidőszaki képződmények minél teljesebb
megismerésén. A kiemelkedő kutatási
eredmények mellett Miháltz professzor igen jelentős oktatási tevékenységet
folytatott, a szegedi földtani iskola második és harmadik generációjának
kialakításában alapvető szerepet játszott. Olyan neves hallgatóknak és
tanítványoknak tartott órát, mint Árokszállásy
Zoltán, Faragó Mária, Dávid Péter, Dank
Viktor, Dobos Irma, Kriván Pál, Moldvay Lóránt, Molnár Béla, Mucsi Mihály,
Révész István, Szabó Pál, Szónoky Miklós, Ungár Tibor, Urbancsek János, akik
a XX. század második felében negyedidőszaki és harmadidőszak végi üledékes
képződmények feldolgozásában Magyarországon alapvető szerepet játszottak.
13. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 6. diája
Kiemelkedő jelentőségű, hogy feleségével Faragó
Máriával és tanítványaival megkezdett komplex, tömeges és statisztikai
alapú nehézásványtani, szedimentológiai, malakológiai és pollenanalitikai
vizsgálatok halálát követően töretlenül folytatódtak a tanszékünkön, és Miháltz
professzor által elért földtani eredmények közül több halála után jelent meg
feleségének és tanítványainak munkájában.
14. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 7. diája
Miháltz István 1964-ben
bekövetkezett váratlan halála nyomán Jakucs
László professzor a Természeti Földrajzi Tanszék vezetője ideiglenesen
megbízott tanszékvezető lett a Földtani Tanszéken, egészen 1966-ig, Balogh Kálmán professzor tanszékvezetői
kinevezéséig.
Balogh Kálmán vezetésével az észak-magyarországi
képződmények kutatása került a tanszéki kutatások előterébe, de ezzel
párhuzamosan megkezdődtek a dél-alföldi szénhidrogén feltárásával kapcsolatos
ipari megbízások, valamint folytatódtak az alföldi képződmények feltárásai is,
elsősorban Molnár Béla és Szónoky Miklós munkái nyomán. Ekkor került sor a
tanszéki szedimentológiai gyűjtemény kialakítására, amely az egyetlen ilyen
jellegű és védett hazai gyűjtemény.
15. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 8. diája
Balogh Kálmán nyugdíjba vonulását
követően 1977-től Molnár Béla professzor vezette a tanszéket és az alföldi
negyedidőszaki geológiai képződmények vizsgálata vált újra a tanszéki
műhelymunka központi elemévé. Több kiemelkedő jelentőségű tankönyv készült
ebben az időszakban és a tanszéki gyűjtemény őslénytani anyaga jelentősen
kibővült. Az alföldi tavi, folyóvízi és eolikus geológiai képződmények
kiemelkedő vizsgálata, valamint a természetvédelmi területek földtani
feldolgozása kezdődött el ebben a periódusban.
16. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 9. diája
A 80 éves Molnár Béla professzor emeritus 1934-ben született
Kiskunfélegyházán. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában
végezte el és 1952-ben iratkozott be a szegedi egyetemre, így több mint 50 éve
egyetemünk polgára. Ugyanis 1957-ben Miháltz professzor visszahívta a
tanszékünkre a későbbi tanszékvezető professzort, előbb gyakornok, majd tanársegédi
munkakörben alkalmazta. Molnár professzor 1961-ben védte meg summa cum laude
fokozattal a „Duna – Tisza közi eolikus
üledékek felszíni és felszín alatti kiterjedése” című egyetemi doktori
értekezését, 1964-ben nevezték ki egyetemi adjunktusnak, majd 1974-ben védte meg
a „Nagyalföld negyedkori
üledékkompexumának genetikája”
című kandidátusi dolgozatát, és ezután nyerte el az egyetemi docensi
kinevezését. 1977-ben Balogh Kálmán nyugdíjba menete után lett tanszékvezető,
majd 1984-ben „A Duna – Tisza közi tavak
keletkezése, fejlődéstörténete és hasznosítása” című akadémiai doktori
értekezésének védését követően lett tanszékvezető egyetemi tanár. 2004-ben,
hetvenévesen ment nyugdíjba és ekkor kapta meg a professzor emeritus címet,
amelyet most ebben az évben is meghosszabbítottunk. Molnár professzor
vezetésével folytatódtak az Alföld földtani és őslénytani feltárását célzó
kutatások, a folyóvízi képződmények nehézásvány elemzései, különböző löszös
képződmények elemzései, a tőzeges tavak és az édesvízi karbonátok elemzései.
Kiváló munkatársakat épített be a tanszékünkbe, és kiemelkedő tanítványai
voltak, mint Iványosi-Szabó András,
akivel ragyogó elemzéseket végzett az édesvízi karbonátokon, és aki a
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán betöltött vezető szerepénél fogva döntő
szerepet játszott az első alföldi védett földtani feltárás, a csólyospálosi
édesvízi mészkő védelmében.
17. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 10. diája
Hasonlóan fontos és tanszéki kutatások
szempontjából kiemelkedő jelentőségű tanítvány – mester kapcsolat alakított ki Kuti Lászlóval, a MÁFI osztályvezető
főgeológusával, Krolopp Endrével a
MÁFI tudományos főmunkatársával, tanszékünk egykori címzetes egyetemi
tanárával, Tóth Ágnes természetvédővel,
Fényes József egyetemi adjunktussal, Hum László egyetemi adjunktussal, Szónoky Miklós egyetemi docenssel, Jenei Máriával, a Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársával. Igen kiemelkedő
szakdolgozati és tudományos diákköri témavezetői feladatokat látott el
oktatóként. Több, később igen jelentős nemzetközi és hazai karriert befutott
földtudományi szakember témavezetője volt. Köztük a tanszékünk jelenlegi
szedimentológiai és geomatematikai irányvonalát vezető szakemberének, a 60 éves
születésnapján köszöntött Dr. Geiger
János tanszékvezető helyettes egyetemi docens diplomadolgozati és egyetemi
doktori témavezetője volt. Oktatóként kimagasló színvonalú egyetemi
tankönyveket, közte az országos szinten is kiemelkedő jelentőségű, nívódíjas Föld és élet fejlődése tankönyvet és a Szedimentológiai, Természetvédelem földtani
alapjai egyetemi jegyzeteket készítette el.
18. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 11. diája
Kutatóként is kiválót alkotott, a
folyóvízi és az eolikus homokrétegek nehézásványtani vizsgálatától, a különböző
löszfajták komplex szedimentológiai és őslénytani elemzésén keresztül egészen a
karbonátos és tőzeges tavak genetikájáig a legszélesebb értelemben üledékes
rendszerekkel foglalkozott és ezekben a témakörökben több mint 130 hazai és
nemzetközi publikációt jelentetett meg. Kiemelkedő jelentőségű tanszékünk
kutatásai szempontjából a nemzetközileg is jelentős szinten publikált édesvízi
dolomitképződéssel, amelynek genetikai eredetét neki és az általa vezetett
kutatócsoportnak sikerült feltárni.
Talán a csólyospálosi édesvízi
mészkőfeltárás feldolgozása mutatja meg legjobban, hogy a tanszékünk különböző
generációja és a különböző generációk által elvégzett feldolgozások között
milyen folyamatos, szoros és szerves kapcsolat alakult ki az elmúlt
évtizedekben. Az édesvízi mészkőképződményt az 1930-as években Miháltz István
és felesége, Faragó Mária ismerte fel, majd az 1940-es években publikálták az
édesvízi mészköveken végzett vizsgálataik kutatási eredményeit. Munkájukat
tanítványaik, Mucsi Mihály, Molnár Béla folytatták a tanszékünkön, majd Molnár
professzor kutatócsoportja, benne Szónoky Miklóssal, Fényes Józseffel, Kovács
Sándorral, Iványosi-Szabó Andrással, Kuti Lászlóval, Tóth Ágnessel közösen
tisztázták az édesvízi karbonát, köztük dolomitok képződési körülményeit. A
1990-es években megindítottuk az édesvízi karbonátok, köztük a csólyospálosi
mészkőfeltárás radiokarbon elemzését és izotópgeokémiai vizsgálatát, amelyet
mind a mai napig folytatunk Molnár professzor úrral, és tanítványaival, munkatársaival,
köztük Jenei Máriával párhuzamos kutatásban. Hasonló folyamatos, az 1930-as
évekig Miháltz professzor és felesége Faragó Mária munkájáig visszanyúló folyamatos
kutatásokat végzünk a Duna-Tisza (Két folyó) közi löszös képződményeken,
futóhomok rétegeken, tőzeges és karbonátos tavakon.
Molnár professzor 70 évesen
bekövetkezett nyugdíjazását követően, professzor emeritusként is folytatja
munkáját, mind a mai napig PhD szakmai vizsgákon, PhD védéseken aktív szerepet
tölt be és megjelenés alatt áll munkásságát átfogó, a Kiskunsági Nemzeti Park
fejlődését bemutató monografikus könyve is. Jó egészséget kívánunk a munkájához,
amelyre a jövőben is számítunk és hosszú, boldog, tartalmas éveket!
19. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 12. diája
Ugyancsak az ünnepeltek között
köszönthetjük Szónoky Miklós
nyugalmazott egyetemi docenst is, aki idén lett 75 éves. Miklós 1962-ben védte
meg szakdolgozatát Miháltz István és Horváth Andor professzorok vezetésével,
majd 5 éves MOL Vállalatnál eltöltött geológiai munkát követően évtizedeken át
közvetlen munkatársaként dolgozott előbb a Balogh Kálmán, majd Molnár Béla
professzorok vezette tanszéken. 1975-ben védte meg egyetemi doktori
értekezését, majd 1997-ben kandidátusi dolgozatát, mindkettőt harmadidőszak
végi, pannóniai képződmények földtani és őslénytani vizsgálatának témakörében.
Ebben a témakörben jelentős nemzetközi kapcsolatok épített ki Lengyelországban,
Bulgáriában és a Kaukázus – Fekete – tenger térségében, de legfontosabb
tudománypolitikai és tudományos eredményei Magyar
Imrével, a MOL munkatársával, és tanítványával, Gulyás Sándorral közösen kialakított amerikai – magyar közös
paleontológiai - geológiai kutatási program volt. Kiemelkedő jelentőségű
tudományos kutatásokat végzett archeometriai – geoarcheológiai területén, a
különböző középkorban felhasználásra került édesvízi mészkövek, és
téglagyártási nyersanyagok, építőanyagok témakörében, valamint negyedidőszaki
őskörnyezeti kutatásokban a különböző löszös képződményektől kezdődően a
holocén tavi képződményekig.
20. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 13. diája
Munkásságát és annak eredményeit Széchenyi István
Ösztöndíjjal ismerték el 2004-2005-ben országos szinten. Igen fontos
tudománypolitikai szerepeket töltött be az egyetemi, kari szakbizottságokban,
és a Magyarhoni Földtani Társulatban különböző oktatási és tudománypolitikai
bizottságaiban, évtizedeken át volt a tanszékvezető-helyettes. Kiemelkedő
oktatási tevékenységet végzett az egyetemi alapoktatástól kezdve a
szakdolgozati, diplomadolgozati témavezetésen keresztül a tudományos diákköri
munkák témavezetéséig – ezt a rendkívüli oktatási tevékenységet ismerte el az
Országos Tudományos Diákköri Tanács a Mestertanári, illetve a József Attila
Tudományegyetem Tanácsa az Egyetem Kiváló Oktatója címmel. A 45 szakdolgozati
témavezetés mellett 15 közös publikációt jelentetett meg tanítványaival, 2
egyetemi jegyzetet, 45 szakcikket és 25 ismeretterjesztő – szakmódszertani
publikációt jelentetett meg. Ennek a kiemelkedő oktatási tevékenységnek
köszönhető, hogy jelenleg a tanszékünkön dolgozik két tanítványa, Horváth
Janina és Gulyás Sándor is. 65 éves korában, 2004-ben vonult nyugdíjba, de
továbbra is szoros kapcsolatban maradt az egyetemünkkel és a tanszékünkkel, így
PhD szigorlatok, PhD vizsgabizottságok, PhD dolgozatok bírálójaként
folyamatosan számíthatunk és számítunk munkájára, oktatói – kutatói
tapasztalataira és bölcsességére. Megköszönve eddigi munkád, továbbra is
számítunk Rád, jó egészséget kívánunk Miklós és szép, tartalmas éveket!
21. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 14. diája
Molnár professzor nyugdíjazását
követően a debreceni egyetemen végzett, és ott egyetemi adjunktusként dolgozó Sümegi Pál, ennek a köszöntésnek és
összefoglalásnak a szerzője, került a tanszék élére, ahol Geiger János geológus tanszéki munkába történő bekapcsolásával a
szénhidrogének, fluidumok kutatáshoz kapcsolódó szedimentológiai,
geomatematikai elemzések a negyedidőszaki és régészeti geológiai kutatásokkal
párhuzamosan előtérbe kerültek. Az elmúlt 15 év során a tanszék fennállása óta
megjelent publikációkat meghaladó mennyiségű angol nyelvű tanulmányköteteket,
monografikus munkákat, nemzetközi és hazai cikkeket, egyetemi tankönyveket
jelentettünk meg a tanszékünkön. Új oktatási szerkezetet, BSc, MSc, MA szakokat
alakítottunk ki, köztük új szakot, posztgraduális MSc Geoarcheológiai képzést alapítottunk és az MTA kutató
intézményeivel összefogva közös laboratóriumokat hozott létre a tanszék,
valamint igen széleskörű (angliai, német, lengyel, észt, kínai, horvát, szerb,
líbiai, amerikai, új-zélandi, ausztrál) nemzetközi kutatási kapcsolatrendszert
építettünk fel. Tanszékcsoporti és saját bevételből, felújítottuk a teljes
tanszéket, e mellett üledékföldtani laboratóriumot alakítottunk ki, modern izzítókemencével,
új AAS műszerrel, a régi röntgen szedigráf helyett egy modern lézerszedigráffal,
valamint egy Bartington típusú mágneses szuszceptibilitás mérővel. Mérőszobát,
feltáró laboratóriumot, mikroszkóp szobát, PhD szobát, a régészeti és
őslénytani vizsgálatoknál használatos iszapoló berendezéseket alakítottunk ki,
új kutató és oktató mikroszkópokat szereztünk be, még a több évtizede
tönkrement, tanszéken kallódó kutatómikroszkópok is felújításra kerültek és digitális
feltéttel kibővítve ismét megfelelnek korunk kutatási követelményeinek. Megkezdtük
egy modern üledékcsiszolatot kialakító, feldolgozó és értelmező laboratórium
kialakítását is. A tanszék teljes számítógép parkját kétszer is felújítottuk az
elmúlt évtizedben, és a modern oktatásban alapvető számítógépes oktatótermet
alakítottunk ki a Miháltz István professzorról elnevezett tanszéki tantermünkben.
22. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 15. diája
Ennél a munkánál, a tanszékünkön
XXI. század kezdetén végrehajtott teljes megújulásánál kell köszöntenem
tanszékünk oktatói – kutatói kollektívájának legfontosabb alappillérét, aki
nélkül a tanszék intézményi önállóságát, pénzügyi, oktatási függetlenségét és a
modern geomatematikai - szedimentológiai oktatást - kutatást, és annak
nemzetközi vetületét nem sikerült volna megteremtenünk, a most 60 éves Dr. Geiger János tanszékvezető-helyettes
egyetemi docenst. Geiger tanár úr 1954-ben született, Szegeden. Általános és
középiskolai tanulmányait is Szegeden végezte. Egyetemi tanulmányait a szegedi
József Attila Tudományegyetemen, matematika – földrajz szakon végezte el, és
itt védte meg üledékföldtani – geomatematikai témaköröket átfogó, a katymári
téglavető szelvény feldolgozását bemutató diplomadolgozatát 1979-ben, a
tanszékünkön. Az egyetemi végzettségen túl 1986-ban az OXY cég által szervezett
Geological Data Bases nemzetközi
továbbképzést végezte el az oklahomai Tulsa városában, majd 1992 – ben a TOTAL
cég által szervezett Simulation
techniques elnevezésű nemzetközi továbbképzésen vett részt Párizsban. 1984-ben
„Szemcseeloszlás és felhalmozódási
környezet: törmelékes kőzetek szemcse-eloszlási viszonyainak vizsgálata és
értelmezése” című egyetemi doktori értekezését védte meg a tanszékünkön. Ugyanitt
védte meg „Az algyői pannóniai delta
rendszer fejlődéstörténetének 3D modellezése, különös tekintettel a
felhalmozódási környezetek kőzettesteire” című PhD dolgozatát 2000-ben. 1979 és 1994 között Magyar
Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetben, majd 1994–1995 között a MOL Rt
Hazai Kutatás-Termelési Divíziónál, 1995–1999 MOL Rt Kutatás-Művelési Mérnöki
Iroda Rezervoár Geológia részlegnél, 1999-2004 MOL Rt Hazai Kutatás-Termelés
Divízió, Műveléselemzés részlegnél dolgozott tudományos munkatársként,
főmunkatársként és osztályvezetőként.
1992–1993 Heineman Oil Technology Ltd szervezésében geomatematika,
geostatisztika angol nyelvű nemzetközi továbbképzést tartott az ausztriai Leoben városában. A tanszékcsoporton
1996-tól kezdődően kapcsolódott be az oktatásba, tanszékünkön 2000-ben lett
címzetes egyetemi docens, majd 2004-ben lett tanszékvezető- helyettes egyetemi
docens. Ezzel párhuzamosan „A Bodai
Aleurolit Formáció minősítését célzó középtávú program”
Adatelőkészítési-feldolgozási Munkacsoport vezetője is lett 2004-ben. Az
egyetemi oktatásban a legmodernebb, nemzetközi geológiai kutatásokban és
oktatásban vezető témaköröket, Földtudományok matematikai alapjai, Geomatematika,
Geostatisztika, 3D Modellezés, Földtani
térképezés, Műszaki földtan, Szedimentológia
tárgyak oktatását végzi és irányítja. Jelentős diplomadolgozati és
szakdolgozati témavezetői tevékenységet folytat és ezideig három sikeres védett
PhD hallgató (Sliman Omar, Szilágyiné Sebők
Szilvia, Hunyadfalvi Zoltán) tudományos munkáját irányította. Ilyen irányú
oktatási tevékenysége jóval kiterjedtebb, mint azt a hivatalos dokumentumok
bizonyítják, mivel a tanszékcsoport valamennyi geomatematikai – geostatisztikai
jellegű kutatásában, oktatási, köztük a PhD, a szak- és diplomadolgozati
tevékenységében részt vesz az 1990-es évektől kezdődően nem hivatalos
konzulensként. Oktatási tevékenységének kiemelkedő jellemzője, hogy négy angol
és magyar nyelvű egyetemi jegyzetet, 2 egyetemi tankönyvet készített
geomatematikai és geostatisztikai témakörökben az elmúlt évek során.
A kiemelkedő oktatási tevékenység
mellett igen jelentős tudományos publikációs tevékenységet folytat, különösen,
ha figyelembe vesszük, hogy olyan ipari területeken végezte és végzi
kutatásait, ahol az ipari cégek érdekei miatt korlátozottak a publikációs
lehetőségek. 82 tudományos és felsőoktatási publikációt készített, köztük öt
tanulmánykötetben megjelent könyvrészletet, ezekre 56 független idézetet
kapott. A publikációs tevékenység mellett kiemelkedő jelentőségű
tudománypolitikai, tudományszervezési munkát végez, 2008-tól kezdődően az
impakttal rendelkező Geologica Croatia
szerkesztőségi bizottságának és az International Association of Matematical Geoscience
(IAMG) szervezet tagja, 1985-től a Magyarhoni
Földtani Társulat Geomatematikai Szakosztályának titkára, majd 2000-től
elnöke. 2001-től a Journal of Hungarian
Geomathematics interneten megjelenő lap főszerkesztője, 2003-tól az
egyetemünkön működő Alkalmazott
Geomatematikai Kutatócsoport elnöke. Az egyetemi elitképzésben és a
nemzetközi – hazai tudományos kapcsolatok kiépítése szempontjából kiemelkedő
jelentőségű, hogy Geiger János és a Magyarhoni Földtani Társulat közös
szervezése mellett valósult meg kiváló kutatók részvételével és remek
hangulatban 17 magyar és 6 nemzetközi horvát – magyar geomatematikai
kongresszus.
23. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 16. diája
Kedves János! Tisztelt Tanár Úr!
Hálásan köszönöm a tanszékünkön végzett eddigi oktató és kutatómunkádat, kiváló
eredményeidet, és jó egészséget, töretlen akaraterőt kívánok Neked 60 éves
születésnapod alkalmából, és várjuk ennek a hatalmas tudományos és oktatási
munkának a folytatást!
24. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 17. diája
Tisztelt Kollégák, azt javaslom, hogy köszöntsük az ünnepeltjeinket,
emlékezzünk a tanszék alapítókra és fenntartókra, és örüljünk, hogy egy létező
– sokat dolgozó és komoly eredményeket felmutató kollektívát alkothatunk!
25. ábra A 80 éves Molnár Béla professor emeritus
26. ábra A 75 éves Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi docens
27. ábra A 60 éves Geiger János tanszékvezető-helyettes egyetemi docens
28. ábra Miháltz Pál professzor visszaemlékezései édesapjára és a tanszékünkre
29. ábra Molnár Béla professor emeritus visszaemlékezései
30. ábra Szónoky Miklós visszaemlékezései
31. ábra Miháltz István professzor emléktáblájának koszorúzása a Miháltz tanterem falán
32. ábra Megérkeztek a torták! Kezdődhet az ünneplés!
http://www.youtube.com/watch?v=6d_Q1879hiE
Nagy nap volt, elszállt a többi után
Színfalak közt a szél sem jár
A széksorokba leül a homály
Hat elfáradt vándor megáll útközben
Fejét lehajtva csendesen
Csak egy percet, egy percet pihen
Nagy nap volt, elszállt úgy, mint a tegnap
Koncertünk most félbeszakad
Folytatjuk, ha eljön a holnap
A 85 éves Vitális György földtudomány kandidátusa, hidrogeológus, tanár úr egészségi okok miatt nem tudott személyesen részt venni a konferencián és egy tanítványi visszaemlékezést írt, amit itt adunk közzé
Vitális György tanár úr visszaemlékezése Miháltz István professzorra 1. rész
Vitális György tanár úr visszaemlékezése Miháltz István professzorra 2. rész
Vitális György tanár úr visszaemlékezése Miháltz István professzorra 3. rész
Ezúton is jobbulást és jó egészséget kívánunk Vitális György professzor úrnak!
EurGeol címet elnyert, gyémántdiplomás Dr. Dobos Irma geológus, egyike Miháltz István professzor úr első tanítványainak, egészségügyi állapota miatt nem tudott eljönni a konferenciára, ezért itt tesszük közzé a levelét és Dobos Babának is jobbulást és jó egészséget kívánunk!
EurGeol címet elnyert, gyémántdiplomás Dr. Dobos Irma geológus visszaemlékezése Miháltz István professzorra
Hogy velünk legyenek és együtt lásson minket az utókor ennek a konferenciának a kapcsán is, ezért tisztelettel mellékelem Miháltz István professzor feleségének, Faragó Máriának a születésének 100. évfordulóján, 2013 június 26-án történt családi - társulati - tanszéki megemlékezés képeit a szegedi református temetőből
EurGeol címet elnyert, gyémántdiplomás Dr. Dobos Irma geológus visszaemlékezése Faragó Máriáról, Miháltz István professzor feleségéről, pollenkutatóról 2013. június 26-án, Faragó Mária 100 éves születési évfordulóján a szegedi református temetőben
Dr. Vitális György tanár úr, hidrogeológus, 2013. június 26-án, Faragó Mária 100 éves születési évfordulóján a szegedi református temetőben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése