2014. szeptember 28., vasárnap

Miháltz István Emlék- és köszöntő konferencia - "bár kicsik vagyunk, de nem értéktelenek"....


Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő)

A tanszékünk első 93 éve - bevezető gondolatok és új kutatási adatok egy rendhagyó emlék- és köszöntő kötethez

Sümegi Pál1,2

1: Szegedi Tudományegyetem, Földtani és Őslénytani Tanszék, 6722 Szeged Egyetem utca 2.
2: MTA Régészeti Intézet, 1014 Budapest Úri utca 49.

Rendkívüli időket élünk, a tanszékünket alkotó tanár egyéniségek életeseményeiben bekövetkezett szinte csillagászati együttállást, neves napok találkozását ünnepeljük ebben az évben, ezzel a konferenciával, és ezzel a köszöntő kötettel. Tanszékünket alapító, fenntartó Miháltz István professzorunk 50 évvel ezelőtt, 1964-ben hunyt el munkája közben. . Tanszékünk hosszú időn keresztül meghatározó, és a mai napig aktív egyénisége, a tanszéket több mint 23 éven át vezető Molnár Béla professzor emeritus, 80 évvel ezelőtt 1934-ben, Kiskunfélegyházán, míg Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi docens, tanszékünk oktatását több évtizeden át oszlopként fenntartó oktatója 75 évvel ezelőtt, 1939-ben született Szegeden.



1. ábra Prof. Dr. Karsai Krisztina professzor és rektorhelyettes asszony megnyitó gondolatai 2014. szeptember 26-án rendezett Miháltz István Emlék- és köszöntő konferencián


Az új évezredben történő megújulásában alapvető szerepet játszó, a tanszéki geomatematikai és üledékföldtani kutatásokat és oktatást nemzetközi szintre kiterjesztő Geiger János tanszékvezető-helyettes egyetemi docens 60 évvel ezelőtt született Szegeden. Az idei év így a 93 éve fennálló tanszékünk kozmológiájában egy nevezetes dátummá vált, amikor érdemes visszatekinteni, hogyan, milyen módon és mikor alakult ki a tanszékünk, kik alkották, és kik alkotják ezt az egységet, és milyen eredményeket ért el fennállása során.


2. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának első diája

A szegedi egyetemi földtani képzés 1921-ben kezdődött el, mikor trianoni országvesztést követően a kolozsvári egyetemről Magyarországra átmenekült tanárok segítségével a magyar kormány a Szegedre áttelepített Ferenc József Tudományegyetem keretein belül létrehozta a Földtani Intézetet, Szentpétery Zsigmond professzor által vezetett Ásvány- és Földtani Tanszéket. Bár a Földtani és Őslénytani Tanszék közvetlen jogelődjét csak 1941-ben alapították meg hivatalosan, de az 1921-ben megalakult Ásvány és Földtani Tanszéken belül megjelentek azok a tanár és kutató egyéniségek, akiknek munkája, kutatásai révén a később kialakított Földtani és Őslénytani Tanszék irányvonalát és küldetését, valamint oktatási szerkezetét már ekkor hordozták. 




3. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 2. diája


Ilyen alapító egyéniségnek tekinthető Sümeghy József földrajz – természetrajz szakos tanár, geológus, aki tanársegédként dolgozott Szegeden 1921-1926 között, valamint Miháltz István földrajz-természetrajz szakos tanár, geológus, aki gyakornokként kezdte 1922-ben, majd az egyetemi ranglétra minden lépcsőfokát végigjárva a Földtani és Őslénytani Tanszék kutatási és oktatási irányvonalának meghatározó professzora lett a második világháború után. Mindketten a Pannon-medence, valamint a Magyar Alföld geológiai megismerésének úttörői voltak, bár eltérő irányból és módszerekkel, eltérő életúton járva, de mindketten ennek a célnak szentelték életpályájukat az 1920-as évektől kezdődően.



4. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 3. diája

A Földtani és Őslénytani Tanszék konkrét kialakítása 1941-ben történt, amikor az eredeti egyetem – a második bécsi döntés lehetőségeivel élve - visszaköltözött Kolozsvárra, és a Szegeden 1921-ben kialakított eredeti Ásvány és Földtani Tanszékből két egységet, a Koch Sándor professzor vezette Ásvány és Kőzettani Tanszéket, valamint Ferenczi István professzor vezette Földtani Tanszéket alakították ki. Ez utóbbi tanszéket nevezték át Balogh Kálmán professzor javaslatára Földtani és Őslénytani Tanszéknek 1972-ben. Így tanszékünk a jogelőd intézmény révén 93 éves, de konkrét kialakítása 73 éve történt.




5. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 4. diája

A Földtani (és Őslénytani) Tanszék sohasem volt egy jelentős létszámú intézmény, így a tanszékvezető egyénisége, kutatási területe alapvetően meghatározó volt a tanszék egészének munkájára nézve. Így a tanszéket alapító professzor, a Kolozsváron 1914-ben doktori fokozatot szerzett, majd a Magyar Királyi Földtani Intézetben és a debreceni Tisza István Tudományegyetemen dolgozó Ferenczi István professzor tanszékvezetése idején az erdélyi, kárpátaljai, kárpáti területek földtani térképezése, valamint a vízföldtani térképezés jelentette a fő kutatási irányt. A II. világháborút követően 1946 és 1950 között Horusitzky Ferenc természetrajz - vegytan szakos tanár, geológus professzor vezetésével a hidrogeológia, rétegtan, elsősorban miocén rétegtani, közte őslénytani kérdések kerültek előtérbe.

6. ábra A második világháború utáni Földtani Tanszék vezetője, Horustizky Ferenc geológus

1950 végétől alakult ki a Földtani (és Őslénytani) Tanszék hosszú távú kutatási és oktatási szerkezete, a harmadidőszak végi és negyedidőszaki képződmények kialakulásával, térbeli és időbeli kifejlődésével, alkalmazott földtani megközelítésével foglalkozó, üledékföldtanra, őslénytanra, geomatematikára alapozódó tudományos műhelymunka, amely mind a mai napig meghatározó jellegű. Kialakításában alapvető szerepet játszott Miháltz István professzor, aki 1950 és 1964 között volt tanszékvezető. Ezzel párhuzamosan alakult át a tanszék oktatási szerepe is, mert a budapesti központosítás következtében a szegedi geológusképzés lezárult 1949-ben és csak 1951-ben járultak hozzá, hogy földrajz-földtan tanárképzés induljon. 


7. ábra A szegedi Földtani és Őslénytani Tanszék hosszú távú kutatási és oktatási szerkezetét meghatározó Miháltz István professzor (1897 - 1964), aki 1950 és 1964 között volt tanszékvezető



8. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 5. diája

Ez utóbbi lehetőség kialakításában kiemelkedő szerepet játszott a korábban Szegeden tanító és az Alföld térképezését vezető Sümeghy József, a Magyar Állami Földtani Intézetének főgeológusa, mert felkérése nyomán a Földtani Tanszék is létrehozhatott egy Miháltz István vezette földtani térképező csoportot, amelyben olyan egyéniségek dolgoztak, mint Dobos Irma, Kriván Pál, Moldvay Lóránt, Ungár Tibor, Urbancsek János. 


9. ábra Az EurGeol címet elnyert, és gyémántdiplomás Dr. Dobos Irma geológus, Miháltz István egyik első tanítványa 1979-ben

Kiemelkedő eredményeik nyomán a minisztérium előbb engedélyezte, majd 1955-ben (Sümeghy József halála után) azonnali hatállyal megszüntette a földtan – földrajz szakos tanárképzést és csak 1959-től engedélyezték elsősorban biológia, földrajz szakos hallgatóknak, hogy speciális szakosodás során elvégezzék a földtan szakot. Ez az oktatási helyzet csak 2005-ban oldódott meg, mikor Mezősi Gábor a Természeti Földrajzi Tanszék vezető professzora, a Természettudományi kar akkori dékánjának hatékony közreműködése mellett a földtudományi BSc, majd MSc szak szegedi alapítását engedélyezték. 


10. ábra Miháltz István professzor életútjának legfontosabb állomásai

Miháltz István professzor az erdélyi Árpástó községben született 1897. május 9-én. Az elemi iskoláit Magyarvalkón végezte. Gimnáziumi tanulmányait Marosvásárhelyen kezdte el és Szentesen fejezte be. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte el, majd Kolozsváron folytatta és trianoni békediktátumokat követően Budapesten és Szegeden fejezte be 1921-ben, ahol természetrajz – földrajz szakos tanári diplomát szerzett. 1922-től a szegedi egyetemen a Földtani Intézetben lett gyakornok, 1924-től tanársegéd, 1939-től adjunktus, 1947-től intézeti tanár, 1952-től tanszékvezető egyetemi docens, majd 1956-tól tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1926-ban doktorált földtan, ásványtan – kőzettan és természeti földrajz tárgyakból summa cum laude fokozattal doktorált Szentpétery Zsigmond intézetvezető professzornál. 1933-ban Berlinben volt ösztöndíjas. 1946-ban „Az Alföld geológiája” tárgykörből szerzett egyetemi magántanári címet. 1952-ben munkái és publikációi nyomán a földtudományok kandidátusa címet nyerte el. 


11. ábra A kiskunsági homokfelszín (Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor képe: https://www.facebook.com/zsoldosmarton?fref=ts)

Legfontosabb kutatási eredményei közé tartozik a kiskunsági futóhomok területek átfogó ásványtani vizsgálata, az édesvízi karbonátos képződmények első felismerése és leírása 1938-ban, a Duna – Tisza csatorna nyomvonalának földtani feltárása 1942-1943-ban, a Tiszalöki Duzzasztómű helyének földtani tervezése 1948-ban. Ugyancsak munkásságához kötődik az Alföld, pontosabban a Duna – Tisza közének földtani újratérképezése 1950 – 1953 között, valamint a tervezett szegedi vízlépcső hidrogeológiai feltárása 1952-ben. Miháltz professzor úr vezetésével indultak meg az alföldi régészeti lelőhelyek, valamint a kiskunsági eolikus és az infúziós löszök földtani vizsgálata 1935-ben, a karbonátos tavak elemzése 1944-ben. Miháltz István professzor igen jelentős alapkutatásokat végzett szedimentológia területén és igyekezett geomatematikai módszerek bevezetésével mérhető eredményeket felmutatni a laza üledékes kutatások területén. Ezen a területen kiemelkedő nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezett, és ennek nyomán tett az akkori időkben igencsak egyedülálló látogatás Szegeden a nemzetközi laza üledéktan egyik kiemelkedő egyénisége, a francia szedimentológus, André Cailleux


12. ábra A kiskunsági homokbuckák közötti semlyékben kialakult karbonátos tavacska (Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor képe: https://www.facebook.com/zsoldosmarton?fref=ts)

Kutatási eredményei mellett kiemelkedő jelentőségű tudománypolitikai, tudományszervező tevékenységet végzett, a malakológus Horváth Andorral, a botanikus Greguss Pállal, a palinológus Kedves Miklóssal, feleségével a pollenfeldolgozásokat végző Faragó Máriával dolgozott együtt a negyedidőszaki képződmények minél teljesebb megismerésén. A kiemelkedő kutatási eredmények mellett Miháltz professzor igen jelentős oktatási tevékenységet folytatott, a szegedi földtani iskola második és harmadik generációjának kialakításában alapvető szerepet játszott. Olyan neves hallgatóknak és tanítványoknak tartott órát, mint Árokszállásy Zoltán, Faragó Mária, Dávid Péter, Dank Viktor, Dobos Irma, Kriván Pál, Moldvay Lóránt, Molnár Béla, Mucsi Mihály, Révész István, Szabó Pál, Szónoky Miklós, Ungár Tibor, Urbancsek János, akik a XX. század második felében negyedidőszaki és harmadidőszak végi üledékes képződmények feldolgozásában Magyarországon alapvető szerepet játszottak. 


13. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 6. diája

Kiemelkedő jelentőségű, hogy feleségével Faragó Máriával és tanítványaival megkezdett komplex, tömeges és statisztikai alapú nehézásványtani, szedimentológiai, malakológiai és pollenanalitikai vizsgálatok halálát követően töretlenül folytatódtak a tanszékünkön, és Miháltz professzor által elért földtani eredmények közül több halála után jelent meg feleségének és tanítványainak munkájában.


14. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 7. diája

Miháltz István 1964-ben bekövetkezett váratlan halála nyomán Jakucs László professzor a Természeti Földrajzi Tanszék vezetője ideiglenesen megbízott tanszékvezető lett a Földtani Tanszéken, egészen 1966-ig, Balogh Kálmán professzor tanszékvezetői kinevezéséig.
Balogh Kálmán vezetésével az észak-magyarországi képződmények kutatása került a tanszéki kutatások előterébe, de ezzel párhuzamosan megkezdődtek a dél-alföldi szénhidrogén feltárásával kapcsolatos ipari megbízások, valamint folytatódtak az alföldi képződmények feltárásai is, elsősorban Molnár Béla és Szónoky Miklós munkái nyomán. Ekkor került sor a tanszéki szedimentológiai gyűjtemény kialakítására, amely az egyetlen ilyen jellegű és védett hazai gyűjtemény.


15. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 8. diája

Balogh Kálmán nyugdíjba vonulását követően 1977-től Molnár Béla professzor vezette a tanszéket és az alföldi negyedidőszaki geológiai képződmények vizsgálata vált újra a tanszéki műhelymunka központi elemévé. Több kiemelkedő jelentőségű tankönyv készült ebben az időszakban és a tanszéki gyűjtemény őslénytani anyaga jelentősen kibővült. Az alföldi tavi, folyóvízi és eolikus geológiai képződmények kiemelkedő vizsgálata, valamint a természetvédelmi területek földtani feldolgozása kezdődött el ebben a periódusban.



16. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 9. diája

A 80 éves Molnár Béla professzor emeritus 1934-ben született Kiskunfélegyházán. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte el és 1952-ben iratkozott be a szegedi egyetemre, így több mint 50 éve egyetemünk polgára. Ugyanis 1957-ben Miháltz professzor visszahívta a tanszékünkre a későbbi tanszékvezető professzort, előbb gyakornok, majd tanársegédi munkakörben alkalmazta. Molnár professzor 1961-ben védte meg summa cum laude fokozattal a „Duna – Tisza közi eolikus üledékek felszíni és felszín alatti kiterjedése” című egyetemi doktori értekezését, 1964-ben nevezték ki egyetemi adjunktusnak, majd 1974-ben védte meg a „Nagyalföld negyedkori üledékkompexumának genetikája” című kandidátusi dolgozatát, és ezután nyerte el az egyetemi docensi kinevezését. 1977-ben Balogh Kálmán nyugdíjba menete után lett tanszékvezető, majd 1984-ben „A Duna – Tisza közi tavak keletkezése, fejlődéstörténete és hasznosítása” című akadémiai doktori értekezésének védését követően lett tanszékvezető egyetemi tanár. 2004-ben, hetvenévesen ment nyugdíjba és ekkor kapta meg a professzor emeritus címet, amelyet most ebben az évben is meghosszabbítottunk. Molnár professzor vezetésével folytatódtak az Alföld földtani és őslénytani feltárását célzó kutatások, a folyóvízi képződmények nehézásvány elemzései, különböző löszös képződmények elemzései, a tőzeges tavak és az édesvízi karbonátok elemzései. Kiváló munkatársakat épített be a tanszékünkbe, és kiemelkedő tanítványai voltak, mint Iványosi-Szabó András, akivel ragyogó elemzéseket végzett az édesvízi karbonátokon, és aki a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán betöltött vezető szerepénél fogva döntő szerepet játszott az első alföldi védett földtani feltárás, a csólyospálosi édesvízi mészkő védelmében. 


17. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 10. diája

Hasonlóan fontos és tanszéki kutatások szempontjából kiemelkedő jelentőségű tanítvány – mester kapcsolat alakított ki Kuti Lászlóval, a MÁFI osztályvezető főgeológusával, Krolopp Endrével a MÁFI tudományos főmunkatársával, tanszékünk egykori címzetes egyetemi tanárával, Tóth Ágnes természetvédővel, Fényes József egyetemi adjunktussal, Hum László egyetemi adjunktussal, Szónoky Miklós egyetemi docenssel, Jenei Máriával, a Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársával. Igen kiemelkedő szakdolgozati és tudományos diákköri témavezetői feladatokat látott el oktatóként. Több, később igen jelentős nemzetközi és hazai karriert befutott földtudományi szakember témavezetője volt. Köztük a tanszékünk jelenlegi szedimentológiai és geomatematikai irányvonalát vezető szakemberének, a 60 éves születésnapján köszöntött Dr. Geiger János tanszékvezető helyettes egyetemi docens diplomadolgozati és egyetemi doktori témavezetője volt. Oktatóként kimagasló színvonalú egyetemi tankönyveket, közte az országos szinten is kiemelkedő jelentőségű, nívódíjas Föld és élet fejlődése tankönyvet és a Szedimentológiai, Természetvédelem földtani alapjai egyetemi jegyzeteket készítette el.


18. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 11. diája

Kutatóként is kiválót alkotott, a folyóvízi és az eolikus homokrétegek nehézásványtani vizsgálatától, a különböző löszfajták komplex szedimentológiai és őslénytani elemzésén keresztül egészen a karbonátos és tőzeges tavak genetikájáig a legszélesebb értelemben üledékes rendszerekkel foglalkozott és ezekben a témakörökben több mint 130 hazai és nemzetközi publikációt jelentetett meg. Kiemelkedő jelentőségű tanszékünk kutatásai szempontjából a nemzetközileg is jelentős szinten publikált édesvízi dolomitképződéssel, amelynek genetikai eredetét neki és az általa vezetett kutatócsoportnak sikerült feltárni.
Talán a csólyospálosi édesvízi mészkőfeltárás feldolgozása mutatja meg legjobban, hogy a tanszékünk különböző generációja és a különböző generációk által elvégzett feldolgozások között milyen folyamatos, szoros és szerves kapcsolat alakult ki az elmúlt évtizedekben. Az édesvízi mészkőképződményt az 1930-as években Miháltz István és felesége, Faragó Mária ismerte fel, majd az 1940-es években publikálták az édesvízi mészköveken végzett vizsgálataik kutatási eredményeit. Munkájukat tanítványaik, Mucsi Mihály, Molnár Béla folytatták a tanszékünkön, majd Molnár professzor kutatócsoportja, benne Szónoky Miklóssal, Fényes Józseffel, Kovács Sándorral, Iványosi-Szabó Andrással, Kuti Lászlóval, Tóth Ágnessel közösen tisztázták az édesvízi karbonát, köztük dolomitok képződési körülményeit. A 1990-es években megindítottuk az édesvízi karbonátok, köztük a csólyospálosi mészkőfeltárás radiokarbon elemzését és izotópgeokémiai vizsgálatát, amelyet mind a mai napig folytatunk Molnár professzor úrral, és tanítványaival, munkatársaival, köztük Jenei Máriával párhuzamos kutatásban. Hasonló folyamatos, az 1930-as évekig Miháltz professzor és felesége Faragó Mária munkájáig visszanyúló folyamatos kutatásokat végzünk a Duna-Tisza (Két folyó) közi löszös képződményeken, futóhomok rétegeken, tőzeges és karbonátos tavakon.
Molnár professzor 70 évesen bekövetkezett nyugdíjazását követően, professzor emeritusként is folytatja munkáját, mind a mai napig PhD szakmai vizsgákon, PhD védéseken aktív szerepet tölt be és megjelenés alatt áll munkásságát átfogó, a Kiskunsági Nemzeti Park fejlődését bemutató monografikus könyve is. Jó egészséget kívánunk a munkájához, amelyre a jövőben is számítunk és hosszú, boldog, tartalmas éveket!


19. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 12. diája

Ugyancsak az ünnepeltek között köszönthetjük Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi docenst is, aki idén lett 75 éves. Miklós 1962-ben védte meg szakdolgozatát Miháltz István és Horváth Andor professzorok vezetésével, majd 5 éves MOL Vállalatnál eltöltött geológiai munkát követően évtizedeken át közvetlen munkatársaként dolgozott előbb a Balogh Kálmán, majd Molnár Béla professzorok vezette tanszéken. 1975-ben védte meg egyetemi doktori értekezését, majd 1997-ben kandidátusi dolgozatát, mindkettőt harmadidőszak végi, pannóniai képződmények földtani és őslénytani vizsgálatának témakörében. Ebben a témakörben jelentős nemzetközi kapcsolatok épített ki Lengyelországban, Bulgáriában és a Kaukázus – Fekete – tenger térségében, de legfontosabb tudománypolitikai és tudományos eredményei Magyar Imrével, a MOL munkatársával, és tanítványával, Gulyás Sándorral közösen kialakított amerikai – magyar közös paleontológiai - geológiai kutatási program volt. Kiemelkedő jelentőségű tudományos kutatásokat végzett archeometriai – geoarcheológiai területén, a különböző középkorban felhasználásra került édesvízi mészkövek, és téglagyártási nyersanyagok, építőanyagok témakörében, valamint negyedidőszaki őskörnyezeti kutatásokban a különböző löszös képződményektől kezdődően a holocén tavi képződményekig. 


20. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 13. diája

Munkásságát és annak eredményeit Széchenyi István Ösztöndíjjal ismerték el 2004-2005-ben országos szinten. Igen fontos tudománypolitikai szerepeket töltött be az egyetemi, kari szakbizottságokban, és a Magyarhoni Földtani Társulatban különböző oktatási és tudománypolitikai bizottságaiban, évtizedeken át volt a tanszékvezető-helyettes. Kiemelkedő oktatási tevékenységet végzett az egyetemi alapoktatástól kezdve a szakdolgozati, diplomadolgozati témavezetésen keresztül a tudományos diákköri munkák témavezetéséig – ezt a rendkívüli oktatási tevékenységet ismerte el az Országos Tudományos Diákköri Tanács a Mestertanári, illetve a József Attila Tudományegyetem Tanácsa az Egyetem Kiváló Oktatója címmel. A 45 szakdolgozati témavezetés mellett 15 közös publikációt jelentetett meg tanítványaival, 2 egyetemi jegyzetet, 45 szakcikket és 25 ismeretterjesztő – szakmódszertani publikációt jelentetett meg. Ennek a kiemelkedő oktatási tevékenységnek köszönhető, hogy jelenleg a tanszékünkön dolgozik két tanítványa, Horváth Janina és Gulyás Sándor is. 65 éves korában, 2004-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is szoros kapcsolatban maradt az egyetemünkkel és a tanszékünkkel, így PhD szigorlatok, PhD vizsgabizottságok, PhD dolgozatok bírálójaként folyamatosan számíthatunk és számítunk munkájára, oktatói – kutatói tapasztalataira és bölcsességére. Megköszönve eddigi munkád, továbbra is számítunk Rád, jó egészséget kívánunk Miklós és szép, tartalmas éveket!


21. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 14. diája

Molnár professzor nyugdíjazását követően a debreceni egyetemen végzett, és ott egyetemi adjunktusként dolgozó Sümegi Pál, ennek a köszöntésnek és összefoglalásnak a szerzője, került a tanszék élére, ahol Geiger János geológus tanszéki munkába történő bekapcsolásával a szénhidrogének, fluidumok kutatáshoz kapcsolódó szedimentológiai, geomatematikai elemzések a negyedidőszaki és régészeti geológiai kutatásokkal párhuzamosan előtérbe kerültek. Az elmúlt 15 év során a tanszék fennállása óta megjelent publikációkat meghaladó mennyiségű angol nyelvű tanulmányköteteket, monografikus munkákat, nemzetközi és hazai cikkeket, egyetemi tankönyveket jelentettünk meg a tanszékünkön. Új oktatási szerkezetet, BSc, MSc, MA szakokat alakítottunk ki, köztük új szakot, posztgraduális MSc Geoarcheológiai képzést alapítottunk és az MTA kutató intézményeivel összefogva közös laboratóriumokat hozott létre a tanszék, valamint igen széleskörű (angliai, német, lengyel, észt, kínai, horvát, szerb, líbiai, amerikai, új-zélandi, ausztrál) nemzetközi kutatási kapcsolatrendszert építettünk fel. Tanszékcsoporti és saját bevételből, felújítottuk a teljes tanszéket, e mellett üledékföldtani laboratóriumot alakítottunk ki, modern izzítókemencével, új AAS műszerrel, a régi röntgen szedigráf helyett egy modern lézerszedigráffal, valamint egy Bartington típusú mágneses szuszceptibilitás mérővel. Mérőszobát, feltáró laboratóriumot, mikroszkóp szobát, PhD szobát, a régészeti és őslénytani vizsgálatoknál használatos iszapoló berendezéseket alakítottunk ki, új kutató és oktató mikroszkópokat szereztünk be, még a több évtizede tönkrement, tanszéken kallódó kutatómikroszkópok is felújításra kerültek és digitális feltéttel kibővítve ismét megfelelnek korunk kutatási követelményeinek. Megkezdtük egy modern üledékcsiszolatot kialakító, feldolgozó és értelmező laboratórium kialakítását is. A tanszék teljes számítógép parkját kétszer is felújítottuk az elmúlt évtizedben, és a modern oktatásban alapvető számítógépes oktatótermet alakítottunk ki a Miháltz István professzorról elnevezett tanszéki tantermünkben.


22. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 15. diája

Ennél a munkánál, a tanszékünkön XXI. század kezdetén végrehajtott teljes megújulásánál kell köszöntenem tanszékünk oktatói – kutatói kollektívájának legfontosabb alappillérét, aki nélkül a tanszék intézményi önállóságát, pénzügyi, oktatási függetlenségét és a modern geomatematikai - szedimentológiai oktatást - kutatást, és annak nemzetközi vetületét nem sikerült volna megteremtenünk, a most 60 éves Dr. Geiger János tanszékvezető-helyettes egyetemi docenst. Geiger tanár úr 1954-ben született, Szegeden. Általános és középiskolai tanulmányait is Szegeden végezte. Egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen, matematika – földrajz szakon végezte el, és itt védte meg üledékföldtani – geomatematikai témaköröket átfogó, a katymári téglavető szelvény feldolgozását bemutató diplomadolgozatát 1979-ben, a tanszékünkön. Az egyetemi végzettségen túl 1986-ban az OXY cég által szervezett Geological Data Bases nemzetközi továbbképzést végezte el az oklahomai Tulsa városában, majd 1992 – ben a TOTAL cég által szervezett Simulation techniques elnevezésű nemzetközi továbbképzésen vett részt Párizsban. 1984-ben „Szemcseeloszlás és felhalmozódási környezet: törmelékes kőzetek szemcse-eloszlási viszonyainak vizsgálata és értelmezése” című egyetemi doktori értekezését védte meg a tanszékünkön. Ugyanitt védte meg „Az algyői pannóniai delta rendszer fejlődéstörténetének 3D modellezése, különös tekintettel a felhalmozódási környezetek kőzettesteire című PhD dolgozatát 2000-ben. 1979 és 1994 között Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetben, majd 1994–1995 között a MOL Rt Hazai Kutatás-Termelési Divíziónál, 1995–1999 MOL Rt Kutatás-Művelési Mérnöki Iroda Rezervoár Geológia részlegnél, 1999-2004 MOL Rt Hazai Kutatás-Termelés Divízió, Műveléselemzés részlegnél dolgozott tudományos munkatársként, főmunkatársként és osztályvezetőként. 1992–1993 Heineman Oil Technology Ltd szervezésében geomatematika, geostatisztika angol nyelvű nemzetközi továbbképzést tartott az ausztriai Leoben városában. A tanszékcsoporton 1996-tól kezdődően kapcsolódott be az oktatásba, tanszékünkön 2000-ben lett címzetes egyetemi docens, majd 2004-ben lett tanszékvezető- helyettes egyetemi docens. Ezzel párhuzamosan „A Bodai Aleurolit Formáció minősítését célzó középtávú program” Adatelőkészítési-feldolgozási Munkacsoport vezetője is lett 2004-ben. Az egyetemi oktatásban a legmodernebb, nemzetközi geológiai kutatásokban és oktatásban vezető témaköröket, Földtudományok matematikai alapjai, Geomatematika, Geostatisztika, 3D Modellezés, Földtani térképezés, Műszaki földtan, Szedimentológia tárgyak oktatását végzi és irányítja. Jelentős diplomadolgozati és szakdolgozati témavezetői tevékenységet folytat és ezideig három sikeres védett PhD hallgató (Sliman Omar, Szilágyiné Sebők Szilvia, Hunyadfalvi Zoltán) tudományos munkáját irányította. Ilyen irányú oktatási tevékenysége jóval kiterjedtebb, mint azt a hivatalos dokumentumok bizonyítják, mivel a tanszékcsoport valamennyi geomatematikai – geostatisztikai jellegű kutatásában, oktatási, köztük a PhD, a szak- és diplomadolgozati tevékenységében részt vesz az 1990-es évektől kezdődően nem hivatalos konzulensként. Oktatási tevékenységének kiemelkedő jellemzője, hogy négy angol és magyar nyelvű egyetemi jegyzetet, 2 egyetemi tankönyvet készített geomatematikai és geostatisztikai témakörökben az elmúlt évek során.
A kiemelkedő oktatási tevékenység mellett igen jelentős tudományos publikációs tevékenységet folytat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy olyan ipari területeken végezte és végzi kutatásait, ahol az ipari cégek érdekei miatt korlátozottak a publikációs lehetőségek. 82 tudományos és felsőoktatási publikációt készített, köztük öt tanulmánykötetben megjelent könyvrészletet, ezekre 56 független idézetet kapott. A publikációs tevékenység mellett kiemelkedő jelentőségű tudománypolitikai, tudományszervezési munkát végez, 2008-tól kezdődően az impakttal rendelkező Geologica Croatia szerkesztőségi bizottságának és az International Association of Matematical Geoscience (IAMG) szervezet tagja, 1985-től a Magyarhoni Földtani Társulat Geomatematikai Szakosztályának titkára, majd 2000-től elnöke. 2001-től a Journal of Hungarian Geomathematics interneten megjelenő lap főszerkesztője, 2003-tól az egyetemünkön működő Alkalmazott Geomatematikai Kutatócsoport elnöke. Az egyetemi elitképzésben és a nemzetközi – hazai tudományos kapcsolatok kiépítése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy Geiger János és a Magyarhoni Földtani Társulat közös szervezése mellett valósult meg kiváló kutatók részvételével és remek hangulatban 17 magyar és 6 nemzetközi horvát – magyar geomatematikai kongresszus.


23. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 16. diája

Kedves János! Tisztelt Tanár Úr! Hálásan köszönöm a tanszékünkön végzett eddigi oktató és kutatómunkádat, kiváló eredményeidet, és jó egészséget, töretlen akaraterőt kívánok Neked 60 éves születésnapod alkalmából, és várjuk ennek a hatalmas tudományos és oktatási munkának a folytatást!


24. ábra Prof. Dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó előadásának 17. diája


Tisztelt Kollégák, azt javaslom, hogy köszöntsük az ünnepeltjeinket, emlékezzünk a tanszék alapítókra és fenntartókra, és örüljünk, hogy egy létező – sokat dolgozó és komoly eredményeket felmutató kollektívát alkothatunk!


25. ábra A 80 éves Molnár Béla professor emeritus



26. ábra A 75 éves Szónoky Miklós nyugalmazott egyetemi docens


27. ábra A 60 éves Geiger János tanszékvezető-helyettes egyetemi docens


28. ábra Miháltz Pál professzor visszaemlékezései édesapjára és a tanszékünkre


29. ábra Molnár Béla professor emeritus visszaemlékezései


30. ábra Szónoky Miklós visszaemlékezései


31. ábra Miháltz István professzor emléktáblájának koszorúzása a Miháltz tanterem falán



32. ábra Megérkeztek a torták! Kezdődhet az ünneplés!


http://www.youtube.com/watch?v=6d_Q1879hiE

Nagy nap volt, elszállt a többi után
Színfalak közt a szél sem jár
A széksorokba leül a homály

Hat elfáradt vándor megáll útközben
Fejét lehajtva csendesen
Csak egy percet, egy percet pihen

Nagy nap volt, elszállt úgy, mint a tegnap
Koncertünk most félbeszakad
Folytatjuk, ha eljön a holnap

A 85 éves Vitális György földtudomány kandidátusa, hidrogeológus, tanár úr egészségi okok miatt nem tudott személyesen részt venni a konferencián és egy tanítványi visszaemlékezést írt, amit itt adunk közzé 


Vitális György tanár úr visszaemlékezése Miháltz István professzorra 1. rész


Vitális György tanár úr visszaemlékezése Miháltz István professzorra 2. rész


Vitális György tanár úr visszaemlékezése Miháltz István professzorra 3. rész

Ezúton is jobbulást és jó egészséget kívánunk Vitális György professzor úrnak!

EurGeol címet elnyert, gyémántdiplomás Dr. Dobos Irma geológus, egyike Miháltz István professzor úr első tanítványainak, egészségügyi állapota miatt nem tudott eljönni a konferenciára, ezért itt tesszük közzé a levelét és Dobos Babának is jobbulást és jó egészséget kívánunk!


EurGeol címet elnyert, gyémántdiplomás Dr. Dobos Irma geológus visszaemlékezése Miháltz István professzorra


Hogy velünk legyenek és együtt lásson minket az utókor ennek a konferenciának a kapcsán is, ezért tisztelettel mellékelem Miháltz István professzor feleségének, Faragó Máriának a születésének 100. évfordulóján, 2013 június 26-án történt családi - társulati - tanszéki megemlékezés képeit a szegedi református temetőből 


EurGeol címet elnyert, gyémántdiplomás Dr. Dobos Irma geológus visszaemlékezése Faragó Máriáról, Miháltz István professzor feleségéről, pollenkutatóról 2013. június 26-án, Faragó Mária 100 éves születési évfordulóján a szegedi református temetőben



Dr. Vitális György tanár úr, hidrogeológus, 2013. június 26-án, Faragó Mária 100 éves születési évfordulóján a szegedi református temetőben






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése